Az Egyesült Államokban az elhízás gyakorisága növekszik - csupán az elmúlt évtizedben 33%-kal növekedett. Összességében a férfiak 31, a nők 35%-a elhízott, de a gyakoriság a kor és a bőrszín szerint változó.

 

Az elhízás oka több kalória elfogyasztása, mint amennyit a szervezet felhasznál. Genetikai és környezeti tényezők befolyásolják a testsúlyt, de még mindig tisztázatlan, hogy pontosan hogyan működnek közre egy személy súlyának meghatározásában. Az egyik feltételezett magyarázat, hogy a testsúly egy beállítási pont körül szabályozódik, hasonlóan egy termosztát beállításához. A normálisnál magasabb beállítási pont megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért kövérek, miért nehéz fogyniuk és a súlyvesztést fenntartaniuk.

Genetikai tényezők: egy új keletű kutatás azt sugallja, hogy a genetikai befolyás átlagosan mintegy 33%-kal járul hozzá a testsúly meghatározásához, de az egyes személyekben ez lehet ennél több vagy kevesebb is.

Társadalmi-gazdasági tényezők: ilyen tényezők nagyban befolyásolják az elhízást, különösen a nők között. Az Egyesült Államokban az elhízás több mint hétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozó, mint a magasabb csoportokban lévő nők között. Nem teljesen értjük, hogy miért van a társadalmi-gazdasági tényezőknek ilyen erős befolyása a nők súlyára, de a társadalmi státusz emelkedésével az elhízással szembeni megtorlás mindenképp nő. A magasabb társadalmi csoportokban lévő nőknek több idejük és anyagi lehetőségük van a diétázásra és testmozgásra, ami lehetővé teszi számukra, hogy ezeknek a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek.

Pszichológiai tényezők: az érzelmi zavarokat, melyeket régebben az elhízás egy fontos okának tartottak, ma az elhízott emberekkel szemben megnyilvánuló erős előítéletre és megkülönböztetésre adott válasznak tekintik. Az érzelmi zavarok egy fajtája a testséma-zavar (előnytelen kép a saját testről) jelentős probléma sok elhízott, fiatal nő számára. Társasági helyzetekben szélsőséges félénkséghez és kellemetlenség-érzéshez vezet.

 

Két étkezési sémát, a "habzsoló evési rendellenességet"n és az "éjjeli evés"-szindrómát, melyek egyes emberekben hozzájárulhatnak az elhízáshoz, stressz és érzelmi kiborulás válthat ki. A "habzsoló evési rendellenesség" hasonló a bulimia nervosához, kivéve, hogy ebben az esetben az evést nem követi a beteg által kiváltott hányás. A következmény: több kalória fogyasztása. Az "éjjeli evés"-szindrómában a reggeli étvágytalanságot este túl sok evés, izgalmi állapot és álmatlanság követi.

Fejlődési tényezők: a zsírsejtek méretének, számának vagy mindkettőnek az emelkedése növeli a szervezetben tárolt zsír mennyiségét.

 

Az elhízottaknak, főleg azoknak, akik gyermekkorukban híztak el, akár ötször több zsírsejtjük lehet, mint a normális súlyúaknak. Mivel a sejtek száma nem csökkenthető, fogyást csak az egyes sejtekben lévő zsír mennyiségének csökkentésével lehet elérni.

Kövérség felnőttkorban…kattintson ide