Maga a kövérség hazánkban mégsem érdekli igazán az embereket. Magyarországon magas az egészségi állapotukhoz képest magukkal elégedettek aránya, ezért késik el már adott esetben (pl. kövérség vagy mellrák) a gyógyítás. Ismerik ugyan a betegségek okait és a kockázati tényezőket, de nem törődnek velük, és a gyermekeiket sem tanítják meg rájuk. A kövérséget az egészség jelének értékelik. Gyermekkorban ráadásul érettebbnek is tartják, és mint örömteli tényt fogják fel. Orvoshoz sem fordulnak, csak ha már panaszokat okoz, kísérő betegség jelentkezik. Akkor is az a fő kérdésük, hogy az elhízásuk öröklődés vagy hormonális betegség következménye-e?

 

Igen ritka a kövérség hormonális okból. Hormonális problémákat okoz ugyan, de csak másodlagosan (pl. cukor és zsíranyagcsere zavart) és ezek nem a köztudatban élő elváltozások. Kiderült ugyanis, hogy a zsírszövet hormontermelő szerv, és igen bonyolult rendszert képez. Ezer kövér gyermek közül csak egy-kettőt érint és míg a már gyermekkoruktól kövér gyermekek általában magasabbak is a kortársaiknál, ők inkább alacsonyak.

 

Az elhízást majdan 10-15 év múltán ún. kísérő betegségek fogják súlyosbítani. A már többé-kevésbé tudott betegségek (cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, agyvérzés, szívinfarktus stb.) mellett nem ismert még, hogy sokféle daganat is összefüggésbe hozható az elhízással.

 

A kövérség népbetegség, nagyon gyorsan terjedő globális járvány, előfordulása az elmúlt 20 évben 2-3-szorosára nőtt. A WHO a globál és obesity (elhízás) szavak összekapcsolásával globesitynek keresztelte el. Becslései szerint a halálok 60 %-áért manapság a szívbetegség, a cukorbetegség és a rák okolható, melyek nagy részét meg lehetne előzni a megfelelő étrenddel és a több mozgással. Hazánkban az elmúlt évtizedekben az emberek egyéni felelősségtudata igen meggyengült, ezért nagyobb hangsúlyt kell kapnia a megelőzésnek és ebben a nevelésnek és a meggyőzésnek.